Menu Close

Hogyan szabályozza a melatonin az alvás-ébrenlét ritmust?

A melatonin a tobozmirigyben termelődő hormon, mely többek között az elalvást és az ébredést szabályozza. A melatonin termelődése spontán indul be nagyjából akkor, amikor lemegy a Nap, vagyis mikor a környezetünk egyre sötétebb lesz, majd reggelre a melatonin koncentrációja újra lecsökken; vagyis a melatonin koncentrációja „jelzi” a szervezetünkben, hogy elérkezett a biológiai este, illetve reggel ideje.

Hogyan zavarja meg az utazás a cirkadián ritmust?

Manapság repülővel néhány óra alatt akár a világ másik felére is eljuthatunk. Ez azonban a cirkadián ritmusunk zavarát is okozza. A saját belső biológiai óránk – mely többek között az elalvást és az ébredést is szabályozza – igazodik ahhoz az időzónához, amelyben élünk, vagyis általában akkor ébredünk fel, amikor kezd világosodni, és akkor álmosodunk el, amikor sötét lesz.

Ez azonban az új időzónában egyszerűen máskor történik meg, vagyis a szervezetünk normális, megszokott ritmusa felbomlik.

Az, hogy mennyi idő alatt „állunk át”, vagyis igazodunk az új időzónához, több dologtól függ, többek között például az utazás irányától vagy attól, hogy milyen messze megyünk, és természetesen az egyéni jellegzetességektől is.

A jet-lag legjellegzetesebb tünete az alvászavar: nehezebben alszunk el, az alvásunk nyugtalan és nem elég pihentető, reggel pedig vagy túlságosan korán ébredünk fel, vagy alig bírunk kimászni az ágyból.

Emellett megtapasztalhatunk ingerlékenységet, idegességet, fáradékonyságot, a kognitív képességek zavarait is. A jet-lag az emésztésünkre is hatással van, étvágytalanságot, a székelési szokások megváltozását vagy székrekedést is okozhat.

Mikor érdemes melatonint szedni?

A rendszertelen életmód, a bioritmus zavara okozta álmatlanság, pl. váltott műszakos munkavégzés, vizsgaidőszakban tanulással töltött éjszakák, éjszakába nyúló okoseszköz használat, jet-lag esetén.

Továbbá az 55 év fölöttieknél a szervezet melatonin-termelésének visszaesése okozta alvási problémák kezelésére.

A melatonin pótlása segít alkalmazkodni a megváltozott cirkadián ritmushoz, csökkenti az éber órák alatti álmosságot, nyomottságot, és pihentetőbb, nyugodtabb, mélyebb alvást biztosít.

GYAKORI KÉRDÉSEK

Loader image

A cirkadián ritmus tulajdonképpen az a belső, biológiai óra, mely az alvás és az ébrenlét ritmusát, ciklikusságát szabályozza. Ez rendkívül összetett fiziológiai, biokémiai folyamat, hiszen ahhoz, hogy felébredjünk (vagy éppen nyugodtan tudjunk aludni), több tényező is szükséges. Megváltozik többek között például a testhőmérséklet, a vérnyomás, a hormonok szintje.

A cirkadián ritmusunk egyrészt a szervezetünk belső folyamataitól függ, ám rendkívül nagy szerepe van a szabályozásában a környezetünknek. Az úgynevezett zeitgeberek, „időjelzők” olyan külső hatások, amelyek jelzik a szervezetünknek, hogy ideje „előkészíteni” az álmosságot, vagyis hamarosan eljön az alvás ideje.

A legfontosabb ilyen időjelző a természetes fény. Elsősorban a fény csökkenése (a fokozatos sötétedés) idézi elő ugyanis a melatoninnak nevezett hormon termelődését a szervezetünkben. A melatonin felelős az elalvás és az ébredés, illetve az ezekkel összefüggő biokémiai folyamatok szabályozásáért.

Mivel a melatonin nélkülözhetetlen az elalváshoz, illetve az alvás fenntartásához, a melatonin hiánya alvászavarokhoz is vezethet.

A nem megfelelő melatonintermelődés vagy a melatoninhiány (illetve az ezzel összefüggő alvászavar) több neurológiai vagy fejlődési rendellenességben is megfigyelhető, például az autizmus spektrumzavar vagy a figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD) esetében.

Mivel a melatonin hormon jól pótolható, és hosszabb távon sincsenek mellékhatásai, nem lehet „hozzászokni” és nem kell tartani attól sem, hogy tolerancia alakul ki, ezért a melatonin nagyszerűen alkalmazható ezen problémák alvászavarainak kezelésében.

Szedésének abbahagyása pedig nem jár elvonási tünetekkel és az úgynevezett rebound hatás sem jelentkezik (ez azt jelenti, hogy a gyógyszer abbahagyása után az alvászavar még erőteljesebben tér vissza).

Bár a hagyományos felfogás szerint a 65 év felettieknek kevesebb alvásra van szüksége, valójában közel ugyanannyit kellene aludniuk, mint a felnőtteknek, vagyis az ideális alvásmennyiség 7-8 órában határozható meg.

Azonban sok idős ember nem alszik eleget, például azért, mert nehezebb az elalvás és felületesebben is alszanak. Ennek egyik oka, hogy az idő előrehaladtával a szervezetünkben lelassul a melatonin termelődése.

Emellett az idősebbek érzékenyebbek lehetnek a külvilág hatásaira, és olyan krónikus betegségeik is lehetnek, melyek hajlamosabbá teszik őket az alvászavarokra.

A szedett gyógyszereik is befolyásolhatják, hogy milyen gyorsan és könnyen képesek elaludni, illetve milyen mélyen és pihentetően alszanak.

Az éjszakai, illetve váltott műszak okozta alvászavarokat tökéletesen természetesen csak a munkahelyváltás oldhatja meg, de ez a legtöbb ember esetében nem kivitelezhető.

Éppen ezért arra kell törekedni, hogy a nappalok minél pihentetőbbek legyenek. Ehhez érdemes „mesterséges” eszközöket felhasználni, hogy a „természetes” időjelzőket helyettesíthessük, utánozhassuk.

Az egyik legjobb módszer a fény és a sötétség szabályozása: az éjszakai munkavégzés megkezdése előtt próbáljunk meg minél több és erősebb fényhez jutni (pl. speciális lámpa segítségével), a munka végén pedig, amikor pihenni térnénk, sötétítsünk be a lehető legjobban.

A hazaúton is viseljünk sötét vagy narancs-, borostyánszínű szemüveget, ezek az árnyalatok ugyanis segítenek kiszűrni az élénkítő hatású kék fényt!

Szintén nagyon hatékony módszer a nappali pihenés elősegítésére a melatonin pótlása. Ez a hormon a sötétség hatására termelődne a szervezetben, de az erősebb nappali fény hatására ez nem történik meg; a tablettákat pedig éppen akkor vehetjük be, amikor arra szükségünk van.

A melatonin nem a hagyományos értelemben vett étrend-kiegészítő, így sokkal szigorúbb szabályozás érvényes rá, mint a gyógynövényekre vagy a gyógyhatásúnak tartott készítményekre. Magyarországon hivatalosan nem is lehet étrend-kiegészítőként forgalmazni, csak gyógyszerként, amelyet vény nélkül árusítanak a patikákban.

Mivel a melatonint hazánkban gyógyszerként tartják nyilván, ez garanciát jelent a tényleges hatóanyag-tartalomra (ez a gyógynövényes készítményeknél időnként kétséges lehet), a hatását nem az anekdotikus feljegyzések és a „hagyományok” igazolják, hanem klinikai vizsgálatok. Sajnos az internetes áruházak virtuális polcain található ellenőrizetlen termékek nagy része ellenőrizetlen és alig tartalmaznak hatóanyagot.

Bár a melatonint az egészséges emberek, illetve a különböző alvászavarokban szenvedők is szedhetik, különlegesen jó hatással lehet azokra, akiknek az álmatlansága a cirkadián ritmus zavaraira vezethető vissza. Ezek közé tartozik például a jet-lag vagy az éjszakai, illetve váltott műszakos munkavégzéssel összefüggő alvászavar.

Szintén sikerrel és biztonságosan enyhítheti a melatonin az alvászavarokkal összefüggő kellemetlenségeket az idősebbek (55-60 év felettiek) esetében, náluk ugyanis a természetes öregedési folyamat részeként a melatonin-termelődés is lelassul. A melatonint nem kell hosszasan szedni ahhoz, hogy a pozitív hatásait érezhessük, egy-két adag is elég lehet az alvás javításához.

Az alvászavarokat igen körültekintően, az egyéni jellegzetességeket, tüneteket, alapbetegségeket is figyelembe véve kell kezelni, és a gyógynövényes étrend-kiegészítők, illetve a melatonin csak egy része a „tökéletes” terápiának. Azt se feledjük el, hogy a melatonint és a gyógynövény-tartalmú készítményeket akár együtt is alkalmazhatjuk!

Mindemellett fontos az egészséges szokások, a megfelelő napi ritmus kialakítása, a megfelelő alvási higiéniához kapcsolódó szabályok betartása.

Elsősorban azt kell kideríteni, hogy valóban a gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezik-e az alvászavar, esetleg valamilyen más betegség vagy pszichés ok áll-e annak hátterében.

Mindenképpen beszéljünk az orvosunkkal vagy a gyógyszerésszel, ha álmatlanságot tapasztalunk. Előfordulhat, hogy a gyógyszereink cseréjére van szükség, de az is, hogy csak az adagot kell csökkenteni.

Nemcsak a gyógyszer típusa vagy adagolása lehet a „felelős” az alvászavarokért, hanem az is, hogy mikor vesszük azt be: lehetséges, hogy a probléma gyorsan megoldódhat, ha egyszerűen máshogy időzítjük a gyógyszerszedést.

A Bio-Melatonin 3mg kedvező mellékhatásprofilú; a mellékhatások előfordulása nem gyakoribb ennél a gyógyszeres kezelésnél, mint a placebo-kezeléseknél.